Content area
Full Text
A tanulmány a gazdasági versenyelméleteket elemzi a versenyjoggal szoros osszefüggésben. Megvizsgálja a tokéletes verseny és a nem tokéletes monopolista verseny vonásait az eredeti szerzök meglátása alapján. Kitér arra a kapcsolatra is, amely fennáll a gazdasági verseny és a versenyjog között, abban a vonatkozásban, amely szerint a romániai és magyarországi versenytorvény tükrözi a verseny gazdasági tartalmát. Fontos helyet kapnak az írásban Adam Smith, Széchenyi István és Wesselényi Miklós gazdasági meglátásai, vagyis az a megállapítás, hogy a termelök szabadon döntenek a piacgazdaságban arról, hogy mit, mennyit, hogyan és kinek termeljenek. A tokéletes verseny a walrasi koncepció tételei szerint kerül elemzésre, osszefüggésben a Pareto-optimum elvével. A szabad verseny késobbi formait taglalva, a tokéletlen és a monopolista versenyt a szerzö Joan Robinson és Chamberlin felfogása alapján fejti ki, ahol lényeges a monopóliumokkal együtt járó magas árak fogyasztást korlátozó jellegének kiemelése.
Kulcsszavak: szabad verseny, versenyjog, tokéletes verseny, monopolista verseny, Kournot-pont
JELkód:K29,M21,057
,A kultúra és civilizációnak elsö talpköve a szabadság, a második a vetélkedési ösztön. "
Gróf Széchenyi István
A piacgazdaság és a szabad verseny
A szabad verseny a feudális kötöttsegek felszámolása eredményeként a kifejlett piacgazdasággal együtt alakult ki. A kapitalizmus útján elorehaladó angol gazdaság rendszerében mar a 18. században új jelenségek mutatkoztak: kiszélesedett a munkamegosztás, emelkedett a termelékenység, kibövült a szabad piac, erösödött az ország versenyképessége. Mindezek hatását tanulmányozva Adam Smith, a kozgazdaságtudomány megteremtöje megállapította és elöre latta a gazdasági fejlodés minden országra érvényes legfontosabb tényezôit. A nemzetek gazdasága címen 1776-ban megjelent múvében fejtette ki a szabad piacgazdaság kifejlodésének feltételeit, a munkamegosztást, a szabad tulajdon szerepét, a gazdasági szereplök harmonikus együttmúkodését és versenyét, amelyet a termelök személyes érdeke láthatatlan kézként vezényel a kozérdek teljesülése irányába. A smithi koncepcióban a verseny egy olyan magatartási folyamat, amelyben az egymással versenyzö termelök egyben tulajdonosok, szabadon rendelkeznek és racionálisan cselekszenek, hogy mit, mennyit, hogyan és kinek termeljenek. Olyan áron kínálják termékeiket, hogy fedezzék koltségeiket, profitot érjenek el, és a fogyasztók érdekeit szolgálják.
A szabad verseny eszméje végigkíséri a piacgazdaság teljes torténetét. A magyar torténelemben elsôként Széchenyi István és Wesselényi Miklós a feudális korlátok megszüntetésért folyó politikai küzdelmükben alapozták meg a szabad verseny meghonosításának szükségességét.
Széchenyi István a szabad versenyt a nemzeti felemelkedés alapvetö feltételeként értékelte, amikor megállapította, hogy "a nemzeti versengés - melynek más nemzetek legfóbb köszönhetik csodálatos fejlodésüket - hasznos gyümölcseitvelünknem...