Content area
Full Text
Bevezetés
Nigéria a Guineai-öböl partján, Kamerun, Benin, Niger és Csád között helyezkedik el. Területe 923 ezer km2, azaz Magyarországénak közel a tízszerese. Mégsem területe miatt nevezhető Afrika egyik legjelentősebb államának, hanem sokkal inkább gazdasági potenciálja és 180 millió körülire becsült népessége okán. Területén 36 szövetségi tagállam, valamint Abuja szövetségi főváros (FCT) osztozik.
A Nigériai Szövetségi Köztársaság gazdasága évek óta dinamikusan fejlődik: az elmúlt tíz évben átlagosan évi 7%-os növekedést ért el, ami gyorsabb a kontinens átlagánál (Engelberth 2015). Az ország GDP-jének növekedése 2014-ben - az olajárak esése ellenére is - 6% maradt. (Az olajár csökkenése rövid távon nagymértékben rontja az ország helyzetét, mivel már az önköltség alatti szinten van, és nehézségekbe ütközik a kitermelt kőolaj értékesítése.) Az államadósság a GDP 19,3%-a, az infláció 8%-os, a költségvetési hiány 1,5%, a munkanélküliségi ráta 23,9%. A Világbank adatai szerint a 2014. évi GDP eléri az 521 Mrd USD-t. Ezzel az afrikai kontinensen Nigéria gazdasága lett a legnagyobb, megelőzve a listát sokáig vezető Dél-afrikai Köztársaságot (370 Mrd USD). Tarrósy (2014) szerint ezért Nigéria a jövőben akár át is veheti annak helyét a G20 csoportban.
Nigéria élére új államfő lépett 2015. május 29-én, a 72 éves Muhammadu Buhari személyében. Buhari évtizedekkel korábban, egy 1983-ban lezajlott vértelen katonai puccs nyomán mintegy 20 hónapig tábornokként már irányíthatta az országot. Bár viszonylag rövid ideig állt az ország élén, mindmáig - különösen a muzulmán többségű északi országrészben - komoly népszerűségnek örvendett: hivatali ideje során határozottan fellépett a korrupcióval szemben, közvetlensége és visszafogottsága pedig tovább erősítette népszerűségét. Győzelmét azonban aligha köszönheti csupán az előbbieknek, hiszen a rohamosan gyarapodó, fiatal nigériai társadalom mai választópolgárainak jelentős része még nem élt az 1980-as évek első felében. Számos belpolitikai és részben gazdasági tényező együttes hatása eredményezte a Buhari által vezetett ellenzéki erők győzelmét. A nigériai társadalom és gazdaság számos belső problémával küzd, amelyekkel az előző elnök, Goodluck Jonathan és kormányzata nem volt képes megbirkózni. A nigériai vezetés egyidejűleg kénytelen szembenézni az egyre sürgetőbb gazdasági reformok szükségességével és az ezt nem mindig támogató lakosság elégedetlenségével. A leglényegesebb feladat a kőolaj-kitermelés és -export által vezérelt nemzetgazdaság már korábban megkezdett diverzifikálásának folytatása, a költségvetés számára egyre nagyobb terhet jelentő élelmiszerimport leépítése, ezzel párhuzamosan a hazai élelmiszertermelés jelentős növelése, a keresztény és muzulmán közösségek békés egymás mellett élésének biztosítása, de ide sorolható a...