Az emberi méltóság és a progresszió realisztikus koncepciója felé: A kritikai teoretikus normatív pozíciójának újragondolása Axel Honnethnél

Abstract

Tanulmányomban azt az utat rekonstruálom, amelyet Axel Honneth a Jürgen Habermas neve által fémjelzett kritikai hagyománytól eltávolodva megtett. Tanulmányom fókuszában Honnethnek a Nancy Fraserrel közösen jegyzett 2003-as Umverteilung oder Anerkennung? című kötetben megjelenő gondolatmenete áll. Az itt kirajzolódó kritikai elmélet nagy teret enged egy kettős interpretáció lehetőségének: Honneth elemzése egyszerre olvasható klasszikus társadalomfilozófiai gondolatmenetként és szociológiai diagnózisként. Tanulmányomban azonban nem a Fraserrel folytatott vitában érintett konkrét társadalmi problémákat (elosztási igazságosság, vagy az új társadalmi mozgalmak kérdése) fogom másfél évtized távlatából újraértékelni, inkább az elméleti konstrukció előfeltevéseit állítom figyelmem középpontjába. Első körben felvázolom a kritikai elméletnek azt a Lukácstól Habermasig tartó elméleti hagyományát, amellyel szemben Honneth a saját koncepcióját kidolgozza. Ezután Honneth nézőpontjából felvázolom annak a társadalmi-kulturális kontextusnak (a polgári-kapitalista elismerési rendnek) a főbb vonásait, amelyben az igazságosság elveit felmutatja. Ezután két kérdés szempontjából teszem próbára Honneth igazságosság-koncepcióját. Egyrészt: vajon biztos szilárd igazságosságkritériumokhoz jutunk-e a reális elismerési folyamatok és interakciók tanulmányozásával? Másrészt: a modern ember minden tipikus sérelme megragadható-e az individualizált elismerés-elmélet keretein belül? A felmerülő kérdésekre két Honnethnél kirajzolódó megközelítés: az emberi méltóság szempontját előtérbe helyező és a társadalmi progresszió perspektíváját kiemelő kritikai elmélet-modell szempontjából igyekszem válaszolni. Végül jelzem az így kirajzolódó kritikai elmélet-típusok lehetséges korlátait.

Alternate abstract:

This study examines Axel Honneth’s works about the theory of recognition, primarily on the grounds of the book „Umverteilung oder Anerkennung?” written by Nancy Fraser and Axel Honneth in 2003. First, I outline the tradition of critical theory from Lukács to Habermas against which Honneth defines his own position. Second, I present the social-cultural context (the „bourgeois-capitalist order of recognition”), in the context of which Honneth embraces his principles of justice. After that I analyse Honneth’s conception of justice from the pespectives of two questions. On the one hand: can we gain reliable criteria of justice through the analysis of real recognition processes and interactions? On the other hand: can all of the tipical harms of modern people be embraced in the context of individualized concept of recognition? I try to answer both questions from the aspect of two models of Honneth’s critical theory: from the aspect of a theory which emphasizes the importance of human dignity and another one that is based on a conception of a social progression.