Content area
Full Text
Absztrakt: Az 1925-ös romániai közigazgatási átszervezés során ismét ketté osztották a ko-rábbi Krassó-Szörény megyét. A tanulmányozott területet a két új megye között osztották meg. Az 1929-es és az 1938-as átszervezés a megyék feletti tartományok szintjét vezette be. 1938-ban a fo célkituzés a központi, fovárosi irányítás megerosítése volt. Az 1940-es II. bécsi döntés után is a tanulmányozott terület Romániánál maradt a korábbi területi felosztásban.
Kulcsszavak: Krassó-Szörény, közigazgatás térbeli változásai, térszervezés
Abstract: In 1925 the former Caraş-Severin (Krassó-Szörény) County was divided into two parts again by the Romanian administrative reorganization. The studied area was shared between the two new counties. The reorganization of 1929 and 1938 introduced the level of the provinces above the counties. In 1938 the main objective was to strengthen central, capital governance. After the Second Vienna Decision of 1940, the studied area remained in the previous territorial division, in Romania.
Keywords: Caraş-Severin (Krassó-Szörény), spatial changes in public administration, spatial planning
1.Bevezetés
Egy évezrednyi ido alatt országok, birodalmak sajátos közigazgatási rendszereket alkalmaztak a tanulmányozott területen. [1] A Magyar Királyság vármegyéinek kialakítása Szent István idejében kezdodött. A XI. századi okiratok a tanulmányozott terület tágabb térségében két nagyobb térszervezési egységet, Krassót és Temest említik. A Duna, Tisza, Maros és a Retyezát-hegycsoport közé ékelodo Bánság vármegyéi a török hódoltság idejéig léteztek. [2] A XVI. század közepétol másfél évszázadon át a törökök a Temesvár központú vilajetben 4 szandzsákba szervezték a Temesi Bánságot. [3], [4] 1718-tól e terület a Habsburg birodalom része lett az osztrákmagyar kiegyezésig (1867). Északi része a Temesi Bánság koronatartománya volt, déli részét a Katonai Határorvidékbe szervezték. [2] 1779-ben a Bánság északi részén újra kialakították a térség történelmi neveit viselo Krassó, Temes és Torontál vármegyét. A déli részen 1873-ig létezett a Katonai Határorvidék. Ezt követoen az Osztrák-Magyar Monarchián belüli Magyarországon létrehozták az egységes polgári közigazgatást. A tanulmányozott terület települései Krassó, illetve Szörény megyéhez tartoztak. 1876-tól az I. világháború végéig a magyar igazgatású megye-járás-település rendszer volt érvényben. A Trianoni békediktátum értelmében Romániának megítélt 103 000 km2 területen, ezen belül a tanulmányozott területen, az I. világháború utáni években tovább fennmaradt a korábbi térfelosztás. Ugyanakkor változott a hivatalnoki réteg, a közigazgatás nyelve a magyar helyett a román lett. [3], [5]
2. Alkalmazott módszerek
Helynévtárak, közigazgatási szakmunkák, település-adatsorok segítségével saját szerkesztésu kartográfiai szintézisen összegeztük az 1925-1941 közti térszervezés változásait....