It appears you don't have support to open PDFs in this web browser. To view this file, Open with your PDF reader
Abstract
Az elmúlt évtizedekben számos rendészeti kommunikációs szakember írt arról, hogy a lakosság és a rendőrség viszonyát elsősorban a kommunikáció minősége határozza meg. A Google felmérése szerint 2001-ben a szervezetek és a vállalatok vezetőinek és munkatársainak 22%-a keresett rá a világhálón a saját szervezetére vagy vállalatára. Ez az arány 2013-ra 56%-ra emelkedett, így feltételezhetjük, hogy ez 2021-ben még magasabb lesz. Nem csoda tehát, ha a digitális korban egy új koncepció, egy elengedhetetlenül fontos szakmai, egyúttal társadalmi készség jelenik meg: az online reputációmenedzsment. Ez napjainkban magánszemélyekre, cégekre és szervezetekre is érvényes, így a rendőrségre is, hiszen nem közömbös, hogy az adott egység milyen digitális lábnyomot hagy maga után az online térben. A reputációmenedzsment célja az, hogy megismertesse és pozitívan befolyásolja az adott szervezetről alkotott képet. A rendészeti közösségi oldalak használata a rendőrség mint szolgáltató szervezet, és a lakosság tagjai között valósul meg, ahol lehetőség van a valós idejű információmegosztásra és -szerzésre. Így a rendészeti közösségi oldalak a tájékoztatás eszközeként központi jelentőségűvé váltak nemcsak az állampolgárok, hanem az újságírók és a sajtóreferensek számára is. A rendőrök azonban nemcsak tájékoztatásra törekszenek ezeken a felületeken, hanem megpróbálják együttműködésre bírni a civileket. Érezhető az a változás, hogy lecsökkent a szöveges tartalom jelentősége, ezzel párhuzamosan pedig egyre erőteljesebb a vizuális megjelenítés. Elmondható, hogy a lakosság a szervezet részéről a világhálón nem feltétlenül mennyiségi, hanem minőségi jelenlétet vár el. Éppen ezért nem mindig a kedvelések, hanem a hozzászólások száma és minősége árulkodik arról, hogy a felhasználók mennyire azonosultak az adott témával és annak képi világával. Jelen tanulmány a magyar rendőrség (police_hu) Instagram-oldalának bejegyzéseit vizsgálja annak kezdetétől, 2019. július 3-tól, 2020. július 3-ig. A kutatás az egyéves időtartam tíz legnépszerűbb és legtöbb kommentet kapott bejegyzéseit jellemzi, a diskurzuselemzés módszerét alkalmazva. Ennek eredményeképpen elmondható, hogy a magyar rendőrség az Instagram-oldalán zajló folyamattal egyfajta márkaépítést valósít meg, mely méltán tekinthető a rendőrségi kommunikáció pozitív példájának, ahol jól megfigyelhetők a rendészeti digilektus jellegzetességei.






