Content area
Abstract
Egyes baktérium fajok azzal a kivételes tulajdonsággal rendelkeznek, hogy képesek a légköri nitrogént megkötni, s azt szerves anyagaik szintéziséhez felhasználni. E!zen nitrogén-kötő baktériumok között vannak olyanok, amelyek magasabbrendU növényekkel szimbózisban képesek élni. Ezek közül, a pillangós növények gyökerein képződő gyökérgumókban élő, s ott szimbózisban légköri nitrogént kötő Rhizobium fajok kiemelkedő gazdasági jelentőséggel bimak. Ezek a baktériumok azonban erős gazdaspecifitást mutatnak.
Világszerte széles körű kutatások folynak Rhizobiumokkal, amelyek eredményei az elméleti jelentőségen túl magukban rejtik a gazdaspecifitás megváltoztatásának, ill. kiszélesitésének lehetőségét, forradalmasitva ezzel a mezőgazdasági növénytermesztést .
A legjobban tanulmányozott faj a Rhizobium meliloti.
A fent emlitett kutatásokban nagy segitséget nyújthat egy olyan fág-vektor kifejlesztése, amely lehetővé tenné egy tetszőleges / a kivánt / DNS szakasz, illetve különböző gének nagy hatékonysággal történő bevitelét Rhizobium sejtekbe. Egy ilyen fágvektor a gazdaspecifitás megváltoztatásának eszköze, vagy legalábbis az eszköztár része lehetne. Ehhez azonban a Hhizobiumokkal folytatott további kutatások mellett szükséges a vektorrá alakítandó fág alapos tanulmányozása.
A 16-3 fág a Rhizobium meliloti mérsékelt fágja / 39 /. Az a tulajdonsága, hogy képes beépülni a gazda-baktérium kromoszómájába, érdemessé teheti a vektorrá alakításra.
Kollegáim munkája és az eredmények vezető szaklapokban történő közlése a 16-3 fágot a jól ismert fágok sorába emelte. Hektrormikroszkópos felvétel készült a 16-3 fágról, amely azt mutatja, hogy szerkezetileg hasonlít a fágra, de annál nagyobb. Kimutatták a feji és farki részeket alkotó fehérjéket / 12, 38 /.
Gazdag mutánspark felhasználásával elkészült a fág részletes genetikai térképe / 33. 34, 47. 49 A
10 restrikciós enzim felhasználásával elkészült a fág fizikai térképe is / 6, 9 /.
Genetikailag ismert mutációk és a mutánsokból izolált DNS restrikciós elemzésével lehetővé vált a genetikai és a fizikai térkép orientálása / 8 /.
Sok adat gyűlt össze a 16-3 fág rekombinációs folyamatáról is / 7, 31, 32 /.
A 16-3 fág kromoszómáján két szabályzó régiót lehetett elkülöníteni. Az egyik immun X, amely a fág fizikai térképén az EcoRI L és H fragmentek területén van. A szabályozásban kifejtett szerepéről annyi ismert, hogy immX gén terméke represszor, hatását avirT operátoron fejti ki. ImmX funkció szükséges a teljes immunitás létrehozásához / 10 /.
A másik szabályozó régió a C régió, amely a fág lizogén állapotának fenntartásáért felelős represszor fehérje génjét tartalmazza.
Számos mutáció felhasználásával végezték el a C régió genetikai analizisét / 34, 35, 36, 37, 47, 49 /.
Deléciós C-gén mutánsok DNS-ének restrikciós elemzése alapján a Hindin emésztés G fragment je tartalmazza a C gént, vagy annak jelentős, funkcionálisan fontos részét /6, 8, 37 /.
A C gén hőindukálható mutánsaival elvégzett interralélikus komplementációs kisérletek a represszor fehérje dómén szerkezeti felépitését valószinüsitették / 11 /.
A C gén környezetében operátor helyeket azonosítottak g eszközökkel / 7 /.





