Content area
Abstract
Ettore Sclsaits os Ocstrák-HaGyar Monarchiához tartoao Triesztben született 1061-ben, nevét első regényének megjelenésekor változtatta Italo svevora. Aa írói névválasztás nem véletlenszerű, sokkal inkább ars poetica- jellegű, eszmei, szellemi hovatartozást jelól vele, a német - sváb &Д olasz ezármasáct, s a róssben óbból fakadó írói programot« aa e/:vik trodioiő előtérbe helyezése helyett a kettő egyesítését, szintézisét. A még romantikus nemzetszemléletben gyökerező nemzeti Géniusz, organikussá^,. helyett a ssásodfardulóu kibontakozó modern essaok, аз Európai távlatokban való Gondolkodás ós tevékenység részesévé válik Italo Svevo úgyszólván már aa írói nevével, amely kót egymás mellő tett jelzó aa eredeti nóv sorrendjében.
Ebben nyilvánvalóan motiválta származása, neveltetése én Triesztnek a iroltúrái: találkozásában betöltött kivételes történeti-földrajzi szerepe. E régi latin város, az itáliai félsziget nyugati kapuja közigazgatási szempontból a Monarchiához tartozott ugyan, Ос történelmét, hagyományait éo szokásait tekintve olasz város volt* A "triesztinók" életvitelét, hangulatát»ешек negfelelőon. kettős érzés jellemezte; egyrészről a bizalom a munka eredményében, a polgári jólétben, a gazdasági lehetőségekben /hiszen szabad kikötővárosról, nagy kereskedelmi központról van szót/, s ezt az iparosodott monarchián belül biztosítottnak látták# másrészről pedig támogatták a frissen megalakult Olaszországhoz való politikai csatlakozást sürgető, gyakran irredenta elemeket is magában hordozó mozgalmat* Jól érzékelteti a kettősséget a századvégén született "odiosomato" /gyűlölve szeretett/ Impero Austro-Üngarico kifejezőse *A belső ellentmondásoktól terhes városban Mereurius jobbon érezte volna magát, mint Apollón vagy a Múzsák, s jóidéig űvcvo írói tevékenységét sen kísérte különösebb figyelem, ‘Trieszt mégis az uj európai regóny egyik bülooője lett, a legjelentősebb kísérletezők közül kettőnek is otthont, környezetet és témát adotts övevóaak és barátjának, Joyce-nak.
A Schnitz-csalad német származású volt, a császári hivatalnok nagyapát a kajna mellől helyezték Trovioóba, ahol olasz nőt vett feleségül* fiuk /Ettore apja/ üveg gyártással és kereskedelemmel foglalkozott, s a nagyobb lehetőségek ro&óxiyóbmi átköltözött a kelet-^uyugati kereskedelmi útvonalak egyik gócpontjába, Messtbe 0 itt feleségül vette Allegro Uoraviát. IIéhük több gyermekük született, о a szülői hás okot is a kereskedőiéi pálya feló irányította: Ettore Schmitz kát fivérével a Würzburg melletti Segnitzbe utasott, azért hogy kereskedőiéi iskolai tmulmányokat folytassanak óo megtanulják a szakma oainte már hivatalos nyelvét, a németet. ettore hai Slta, azoire scantók, hanem a német irodalom megiomérésére.
oaáletii-áeábaa. auelyet oíomol harmadik személyben kosölt, maga is világosan látja us itt eltöltött óvok jelentőségét irodalmi Ízlésének kialakulásában• "Itt kasokat, ám legjobban iViedrich Richert /Jean Paul/ regényeit szerette, amelyek nagy hatással voltak irodalmi Ízlésének alakulására, A német klasszikusokon kivül tüofcosz írókat, elsősorban Sürgönyevet.«2 éjszakákat töltött ébren olvasással, в a neki legjobban tetsző műveket /pl«Somiét/ meg is tanulta kívülről - németül. T&~ Iáidon írta róla a fivére, Slio* "megjelenésében apatikus, szivei igazi életét bensőjében, gondolataiban éli!**3 /Ilyenek lesznek majd a Svevo-hősök is, különösen Alfon-so Hitti,/ "Lassanként őriéledik benne a gondolat, hogy író less, es as órsőo teljesen hatelmaba keritette.
17 óvesea tőrt vissza i‘riesstbee apja isoét a kereskedelmi stúdiumokat; érültötte, önnek engedve Bttoro Schnitz kőt évig já*t a Pasquole Eevoltclla nevű kereskedelmi főiskolára, de tovább ш bírta, mivel irodalmi taaulMnyokat szeretett volna foktatul* YégUl Mába egyezett bele apja, hogy otthagyja a főiskolát, Sttoro mógaea szentelhette as életét vállalkozások csődje Matt állást lellett vállalnia, levelező lett a bécsi Ikiion Bank trieszti fiókjánál.





