A termelőszövetkezeti parasztság társadalmi-politikai aktivitásának néhány jellegzetessége békés megyében /Szociológiai felmérések tanulságai/

Abstract

A hatvanas évek fordulóján lezajlott szocialista agrárforradalom gyökeresen uj helyzetet teremtett Békés megyében is. Kialakult és megerősödött a szövetkezeti tulajdon, a mezőgazdaságban is behatolt a korszerű technika és technológia. A tradicionális paraszti társadalom felbomlott, a korábbi tagozódás megszűnt, uj rétegződés bontakozott ki, melynek alapja a munkamegosztásban elfoglalt hely, a műveltség és a jövedelmi viszonyok. A parasztság létszáma csökkent, folyamatban van a generációváltás. Az egységes paraszti osztály kialakulása helyett kirajzolódik egy differenciált nagyüzemi parasztság képe.

A tulajdonviszonyok gyökeres átalakulása megváltoztatta és átformálta a paraszt emberek tudatát, magatartását is. A mezőgazdasági-szövetkezeti forma e néhány évtized alatt megtanította a parasztságot a közösségi életre, felelősségre, a kollektiv gondolkodásra és a közéleti szereplésre.

Kutatásaink során nyert adataink azt bizonyítják, hogy a Békés megyei termelőszövetkezetek aktiv tagjainak társadalmi-politikai aktivitása változó, fejlődő életmódjuknak megfelelően alakul.

Kezdetben az egyéni vélt vagy valós sérelmek motiválták őket a vélemény-nyilvánításra, nehezen tudtak elszakadni a bevitt földjüktől és egyéb termelőeszközeiktől. A munkaszervezet és a termeléstechnika alacsony szintje ekkor még lehetővé tette, hogy közvetlenül beleszóljanak a tervezésbe, a munkaelosztásba és az alkalmazott agrotechnikába. A korszerű technika bevezetése, a termelőeszközök koncentrációja, a modern munkaszervezeti formák alkalmazása a közvetett demokratikus fórumok kialakítása, a generációváltás, a szakmai-politikai műveltség növelése orientálta a közéleti aktivitás szinterét, tartalmát és intenzitását is.

A kialakult uj szövetkezeti demokratikus fórumok elsősorban a küldöttgyűlés és a munkahelyi közösségek általában jól funkcionálnak.

A termelőszövetkezeti tagok aktivitásának szintje és tudatossága megközelíti a községekben élő, dolgozó ipari munkások politikai magatartását.

Többségében közvetlenül vagy közvetetten részt vesznek a döntések előkészítésében és a döntésekben. Társadalmipolitikai szervezetekben tevékenykednek, véleményüket elmondják, vélemények nagyrészt a közösség érdekét tükrözik. A bonyolult agrotechnika eljárásokba munkaszervezeti kérdésekbe nem kivannak beleszólni, megbíznak a vezetőkben.

Ha idejük van, szivesen vállalnak társadalmi munkát, azt becsülettel elvégzik.

A politikai kérdések iránt érdeklődnek, informálódnak, a párt politikai irányvonalával egyetértenek, cselekvőén, felelősséggel dolgoznak a közösségi feladatok végrehajtásán. Az aktivitás szintje a szövetkezeti parasztság körében differenciált.

A politikai aktivitásuk intenzitását a konkrét történelmi helyzet, az egyén osztály és réteghelyzete mellett meghatározzák a konkrét mikrokörnyezeti tényezők is.

Ademográfiai tényezők összefüggésében a 3o-5oévesek kategóriájában találjuk a politikai érdeklődést, tettrekészséget, a társadalmi felelősségérzetet a legmagasabb arányban. A férfiak aktivabbak, a nők aktivitása mérsékeltebbelsősorban az elfoglaltság, az alacsonyabb iskolai végzettség és kedvezőtlenebb beosztás miatt.

Az objektiv egyéni 0 • • gazdasági tényezők közül az adataink szerint a társadalmi- politikai tevékenység szintjét meghatározza az állami politikai iskolai végzettség is - a műveltebb tsz tagok aktívabbak.

Minél kisebb az egy főre jutó jövedelem, annál erősebb a passzivitás.

Az eredményesebben gazdálkodó szövetkezetekben az aktivitás magasabb szinten van, ez azt a feltevésünket igazolja, hogy a magasabb szakmai aktivitás fejlettebb színvonalú politikai aktivitással jár.

A lakóhelyekaktivitási szintjét összehasonlitva információink szerint a községekben élő tsz tagok közösségért érzett felelőssége, cselekvőkészsége, konkrét cselekedete pozitivabb.

A társadalmi-politikai szervezetek presztízse, belső demokráciája és a politikai aktivitás között szoros korreláció mutatható ki.

Abstract (AI English translation)

Information popover about translation disclaimer

The socialist agrarian revolution that took place at the turn of the sixties created a radically new situation in Békés county as well. Cooperative ownership was established and strengthened, and modern techniques and technology penetrated agriculture as well. The traditional peasant society disintegrated, the previous division ceased, and a new stratification developed, the basis of which was the place occupied in the division of labor, education and income conditions. The number of peasants has decreased, and a generational change is underway. Instead of the emergence of a unified peasant class, the image of a differentiated large-scale peasantry emerges.

The radical transformation of property relations changed and reshaped the consciousness and behavior of the peasants. During these few decades, the agricultural-cooperative form taught the peasantry about community life, responsibility, collective thinking and participation in public life.

The data obtained during our research prove that the socio-political activity of the active members of the Békés county producer cooperatives is changing in accordance with their changing and developing lifestyles.

In the beginning, they were motivated to express their opinions by their individual perceived or real grievances, and it was difficult for them to separate themselves from their land and other means of production. At that time, the low level of work organization and production technology allowed them to have a direct say in the planning, work distribution and applied agro-technique. The introduction of modern technology, the concentration of means of production, the use of modern forms of work organization, the creation of indirect democratic forums, the change of generations, and the increase of professional and political education oriented the focus, content and intensity of public activity.

The established new cooperative democratic forums, primarily the delegate assembly and the workplace communities, generally function well.

The level of activity and awareness of producer cooperative members approaches the political behavior of industrial workers living and working in villages.

Most of them are directly or indirectly involved in the preparation of decisions and decisions. They are active in social political organizations, they express their opinions, and their opinions largely reflect the interests of the community. They don't have a say in complicated agrotechnical procedures and work organization issues, they trust the managers.

If they have time, they willingly undertake social work, which they do with honor.

They are interested in political issues, they are informed, they agree with the political direction of the party, and they work proactively and responsibly on the implementation of community tasks. The level of activity among cooperative farmers is differentiated.

The intensity of their political activity is determined not only by the specific historical situation, but also by the individual's class and stratum situation, by specific microenvironmental factors.

In the context of demographic factors, political interest, willingness to act, and a sense of social responsibility are found in the category of 30-50 year olds in the highest proportion. Men are more active, women's activity is more moderate, primarily due to busyness, lower education and less favorable assignments.

Among the objective individual 0 • • economic factors, according to our data, the level of socio-political activity is also determined by state political education - the more educated members are more active.

The lower the per capita income, the stronger the passivity.

Activity is at a higher level in cooperatives that manage more efficiently, which confirms our assumption that higher professional activity is associated with a more advanced level of political activity.

Comparing the activity level of the residences, according to our information, the sense of responsibility, willingness to act, and concrete actions of the members of the community living in the villages are more positive.

A close correlation can be shown between the prestige and internal democracy of socio-political organizations and political activity.