Content area
1. A világ val:mukneyi beszólt emberi nyelvabon a fonéma ugyanazon ezerepet ,..a,,jáka morfémákat különben-botnak meg, azezontoket fórmalnak. ra. a fonómák megol-kotúsara szolgáló beltzelőszervek le ogyfornk /az ebyedi keleaostjektól eltekintve/. 'mán tóayozókből ebyenesen ke-votkezik DZ a relatíve sok közös vonna. mely a fonológiai rendszerek közt fellcmernetn.
A fonolagial rendrzorröl való fogalomelkotást azol-gulja az elemek muil alaposabb klaknátÁsa. juthatunk el es Illatú nyelvet jollecső oniverzalóknoz. A Ayelnsot/ unlversalók kérdése /itt konkrétan csak a fonologlai univer-zsidóké/ ép a nyelvaszat) tipolögia szorosan összefügg; Geo-pán ut,yanazois jelenág két kölönböző olualót jelzik. Az univerzalók ab.aa az értelembe% bor "univerzálisan jelenlevő" aálk.dozhotetlenek a tipológia számára, elö-foltatelei a tipológiai osztúlyezasnak. a abból a lényegi mogállapitnsból is következik, nocy tl. a tipoló4a isomor-fizmussal operál.
A viz.,gálandó nyelvekben fellelhető funológlal isomorfizmuet undókozom dolrozntomban az osztályozás-ra folltanr-ninnt.
2. oungrendszer vitLiftdatstbars a hewomenyon /értem Üzem nem Lonerativ/ felfogás szerint két etymás-tól eltérő. de részleteiben mégis ~ezen kalönvalaszt-ható diaze.mlina all daymás mellette a fonatilla illetve a fonológia. A koribbas eivaeges haagGen tehát kettévált.
A két diszolplina elkalönülése nem jelenti azonban a köztük lévő kapcsolatok teljes megszakadteát, s azt nem, hozd, e_ymaarautaltsag többé nem állna fenn. :lét talán ópima ellenkezőleg. %and° erodanyeit -- megfelelő mér-tékbon -- bármikor relhassnelhatjak.
irabetzkey klasszikus megfogalmazása szerint a genetika a beazédfolyanat han6tana a fonológia a nyel-vi képződik:Jay tebustana. Vatvis a fenotika a ttark; kelet-kesaaavele fiziológiájával stb., a fonológia a eaug be-szédben betültött funkelajáVal. nyelvi szerepével fog lalkozik.
2.2. A fonolódia nem szleetolödött el mereven a többi uyelVi szinttel. ::.zinte klalaka.vától kezdve az un. nesefonoletilaa kaposolidban ellt a morfolob_övU, do rég a szintaxissal is. 'lyuk alapon beszélhetünk a mor-fonológieról /vat.7 merfofouologiáról/ és a mondattani tonológiaról /vaby aziatazie fonolegierúl/. A tagabb ér-toleshbon vett fonologión tehet nemcsak a "szEnosololát". hanem a sorra- és a szintaxis sunoleglat le értjük. !szak uarsprulyozheára kulLandsen azért van czekség, mivel a hang nem killendlhot el a beazcefolyamattól. következésképpen a környezet altal kiváltott miadonegyea veltoz.nnit, ala-kulását la libyelea4o1 kell kisérni.
Amennyiben est a Yelfogást nem t/került a mondat-fonologlában teljesadggel hogvalósitani. unnak az az oka. hogy non 611E randolkez;tomre megfelelő hitele ós mea.ysséSl an.YeiSo 2.3. A fonológia szemara döntő loutozsagu alap-obvség a ronéna. .elyaok nyolvankenti konkrotlzálnua.
2.3. A Sonolósia szemem döntő foutotwaem alap-owaó6 a Yoneaa. aulyaek nyulvoakéati konkrotlzáleaa, pontos zarillaatzu•olasa lúz:putpm feladat. A fea:iza-muks-aat'srostisok rontoz része a Nyelvi szurop kérdeac. A ro-atm* uu6kUlunbuztetó /dlatiactiv, joeipok halmazakunt ke-zoleadól a ne6kUl_nböztotő joLyoket pudig, u foeatika is ezoktiatatiiztja. /lae a kulosemaatás a klt reazdiaoip-liaa közt/.
FaLto6natjak a fonémat a nyelvi koatzatikioló a, iapolcuzsok tr, nolp etybon ao6ittsógUl szolhal a nyelvi torenukal azerkozeiUnek aocvalóaltisaira.