Content area
A tudomány és technika forradalmának korában egyre nagyobb feladat bárt 1 a nevelésre A neveléstudományt alapvetően a társadalmi rendszerek határozzák meg szocialista tán dalom minőségileg különbözik összes előzőtől. A nevelés célkitűzéseit a társadalmi igényekből lehet levezetni, feladatunk a minden oldalúén fejlett kommunista ember kialakítása. A személyiség marxista vizsgálata szerint szoros kapcsolat van pedagógia, pszicholóída és filozófia között. Éppenssért elengedhetetlen ezen tudományok eredményeinek tudatos alkalmazása a személyiség fejlesztésének területén. A személyiség alakulását meghatározó tényezőkkel nem kívánunk mélyrehatóbban foglalkozni, csak utalni szeretnénk a valóságban meglévő sokrétű ellentmondásra, amellyel az elméleti vizsgálatok során is számolni kell. A környezet és nevelés mint meghatározó tényező soktól. Mig a tágabb értelemben vett környezet, azaz szocialista társadalmunk, a növelés számára egyértelműen pozitiv, addig a szőkébb értelemben vett környezet - közvetlen családi, baráti - heterogén és sok esetben nemcsak passziv, hakimondottan velősünk hatásfokát - ha megengedhető ez a kifejezés - sok tényező rontja, csökkenti.
A marxista pedagógia пакуon sok-területe még feltárásra vár, de a meglévő elméletek gyakorlatban történő alkalmazásától vagyunk még Oktatásunk - elméletileg - eszköz a személyiség fejlesztésére A gyakorlat, jónéhány általunk megvizsgált műszaki iskolánál ennek ellentmond.
Szükséges a pedagógia és pszichológia tudományos eredmény inak mind szélesebb körben történő alkalmazása, rt csak ez vezethet eredményre. Jelenlegi oktatási módszereink nevezhetők minden területen jónak, a marxista didaktika Útmutatásai szerint az előre megtervezett és többször elvégzett kísérletek pozitív eredményeinek alkalmazásával ellenben javíthatók és tökéletesíthetők.
A műszaki szakemberképzés területén sokat vitatott kérdés a mit és hogyan. Az információmennyiség állandóan nő, szinte robbanásszerűen, és a mai tényanyag ismerete dűli meghatározója a jövő szakemberének. Állandó továbbfejlődésre, tanulásra van szüksége, hogy a társadalom vele támasztott követelményeinek eleget tudjon tenni.
A képzés feladatával, továbbfejlesztésével foglalkozó egyik érdekes cikkében Ádám György a következőket ÍrjanA természettudósok és mérnökök felezési ideje közel jár a tiz évhez. Fele amit tanultak egy évtizeden belül elavul, és fele annak, amire tiz év múlva szükségük lesz, még hozzáférhetetlen." Ez természetesen a felső, hanem vékenykedő technikusra is érvényes, ha ben.
Tantervi utasításaink mechanikusan nek. Már a születésük pillanatában, az alkotók ták jónak ezeket /ez a szemléletmód jutott kifejezésre az 1970-ben Székestéhérváro11 rendezőbt szakmai-módozertani napokon/.
Dolgozatunkban a műszaki középiskolák anyag- és gyártásiomorét tárgykörén belül végzett feladatlapos módszer pedagógiai és pszichológiai eredményeinek elemzésével foglalkozunk. Szükség van a módszerek területén la a fejlődésre. A nagyiétszámi osztályokban nem biztosítható a kellő aktivizáltsúg, a megfelelő visszajelentés. A gépi programozott oktatás, ly lehetőséget biztosit annak mevalósitárnárat az előirt tananyag elsajátításában, kellően aktivizálódjanak és a tanítás-tanulás során folyamatos legyen a visszajelentés - egyéb problémáik figyelmen kívül hagyva, - jelenleg gazdaságilag megvalósíthatatlan az összes iskolánkban. Helytelen a programozott oktatás általános bevezetéséről beszélni, hiszem a tananyag struktúrája ne minden esetben biztosítja a feldolgozás lehetőségét. 3 ahol a struktúra megfelelő, még ott is rengeteg a pedagógiai psziciiológiai problem. Sok közül talán csak egy liatást emelnénk kis a személyiség elszürkitését. A feladatlapos módszer lépés a tágabb értelemben vett programozott oktatás felé, A tanitástanulás folyamatában nem válhat egyeduralkodóvá, szükséges a sokféleség didaktikai szempontjának érvényesitése. libben, az esetben válik a tanári-tanulói munka olyan dialektikus egységgé amely a sz mélyioég fejlődését elősegíti. Az információ mennyiség növekedésével nem lehet célunk az oktatásra kerülő tananyag mennyiségének növelése, inkább meg elő módszerekkel a gondokozásra nevelést kell megválóéitanunk.