Content area
Dolgozatomban megvizsgáltam a gall társadalmi és politikai egységeket, és bemutattam, hogy a szakirodalomban milyen vélemények jelentek meg a domus, a familia, a pagusés a civitas fogalmak kapcsán.
A familia és a domus esetében egyetértettem azzal a szakirodalmi állásponttal, hogy ez a két kifejezés valószínűleg a rokonságot takarhatja, és hogy ezeket a társadalom egyik legfontosabb alapegységének tekinthetjük, ugyanakkor e két fogalom politikai egységként történő értelmezését nem tartottam kellően megalapozottnak. Emellett nem értettem egyet azzal a szakirodalmi értelmezéssel, mely szerint a familia és a domus fogalmakba beletartoznának a cliensek is. Ezen túlmenően a 2. 5. fejezetben pedig azt is feltételeztem, hogy mivel a druidák társadalmi presztízse nagy volt, ha a familia valamelyik tagja druida volt, az a familia tekintélyét is növelhette, és bár ez a vélemény talán nem tűnik újkeltűnek, a druidákkal foglalkozó szakirodalom nem igazán tér ki erre az aspektusra.
A pagusok és a civitasok kapcsán általában egyetértettem a szakirodalomban megfogalmazott állításokkal, ugyanakkor kiemelném azt a meglátásomat, hogy mivel az haeduusoknál a tudomásunk szerint csak egy vergobretust választottak a civitasélére, a pagusokban pedig nem tudunk vergobretusokról, nem feltétlenül helyes minden esetben az a meglátás, mely szerint a pagusok mindenben a civitasokat másolták.
A gall vezetőkkel és a fontosabb politikai gyűlésekkel foglalkozó alfejezetben zömében szintén egyetértettem a szakirodalomban szereplő állításokkal, azonban ebben a fejezetben számos kisebb részeredményre jutottam, melyek segíthetnek pontosítani a gall társadalomról alkotható képünket. A rexe k kapcsán ugyanis cáfoltam azt a szakirodalmi megközelítést, mely egy Caesar-hely téves értelmezése alapján úgy vélte, hogy a rex kifejezés a választott tisztségviselőket is jelölhette. Továbbá egy gall senatusokhoz kötődő vitás kérdésben egyetértettem Osborn-Martinnal abban, hogy a gall senatoro k valószínűleg nem csak az idős előkelők lehettek.
A gall társadalmi rétegekkel foglalkozó alfejezetben azon túlmenően, hogy a vallási és intellektuális elitrétegeken kívül részletesebben bemutattam a főbb társadalmi rétegeket kitértem azokra a tényezőkre is, melyek meghatározhatták, hogy az egyének hol helyezkedhettek el a társadalomban. Ebben az alfejezetben azonban nem jutottam újabb eredményre.
A 3. fejezetben a druidákat megemlítő leírások áttekintése során számos eredményre jutottam. A szövegek elemzése segített mélyebb betekintést nyerni abba, hogy az egyes ókori szerzők hogyan használták a druida kifejezést, és hogy milyen korabeli elképzelések, toposok jelentek meg a druidák ábrázolása során.
A legjellemzőbb irodalomi toposokalapján a druidák olyan barbár bölcsek voltak, akiknek a római hódítások előtt a bölcsességgel (philosophia) való foglalkozás mellett, a vallási és a politika életben is jelentős feladatai voltak Galliában. A druidák rendelkeztek csillagászati ismeretekkel, a természet megfigyelése miatt (physiologia) ismerték a gyógyhatású növényeket, valamint tanítottak is, sőt Pomponius Mela még az eloquentiát is hozzájuk kötötte.