Content area
Full text
Tanulmányunkban a viselkedési pénzügyekbol ismert diszpozíciós hatást vizsgáljuk, amely szerint a befektetok túl sokáig tartják veszteséges és korán realizálják nyereséges pozícióikat. A magyar felsooktatási hallgatók körében 2009-ben és 2010-ben valós pénzzel lezajlott tozsdejáték egyéni tranzakcióit - a nem realizált és realizált nyereségeket és veszteségeket, a tartási idot, a nyitott pozíciók teljes életútját, valamint a tranzakciók utáni teljesítményeket - elemezve, azt kaptuk, hogy a vizsgálatban részt vevo befektetok hajlamosak a diszpozícióra, amely összességében rontja a befektetési teljesítményüket. Méréseink szerint a befektetok rosszul idozítik a vételi és eladási megbízásaikat. Mintánk ugyan nem teljesen reprezentálja a hazai általános befektetoi kört, viszont a felsooktatásban részt vevo és a tokepiac iránt érdeklodo populációt igen.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: G11, G14.
(ProQuest: ... denotes formulae omitted.)
Az egyéni befektetok tokepiaci magatartásához kapcsolódó gondolatok egyidosek a tokepiaci kereskedés kialakulásával. Selden [1912] már a 20. század elso felében önálló könyvvel örvendeztette meg a terület iránt érdeklodoket, amelynek címe Psychology of the Stock Market, és arra koncentrál, hogy bemutassa: a tokepiaci árak kialakulása nagymértékben köszönheto a szereplok befektetéseikhez és kereskedési aktivitásukhoz kapcsolódó mentális attitudjének. A modern pénzügyi közgazdaságtan területén nagyjából az 1980-as évek közepéig kellett várnunk, hogy a terület önálló és valóban elfogadott diszciplínává váljon, ami elsosorban Daniel Kahneman, Paul Slovic és Amos Tversky korszakalkotó munkásságának köszönheto. Mára a terület önálló folyóiratokkal rendelkezik, és a pénzügyi közgazdaságtannal foglalkozó legnevesebb folyóiratok is szívesen látnak írásokat a pénzügyi viselkedéstan területérol.
A következokben a pénzügyi viselkedéstan aránylag nehezen kutatható területérol származó diszpozíciós hatással foglalkozunk, hiszen itt önálló befektetési döntéseket vizsgálunk, amelynek alapadataira érvényes az értékpapírtitok, így meglehetosen nehéz hozzájuk férni. Mégis azt állítjuk, hogy a nehézségek ellenére a terület kutatása kifejezetten fontos ahhoz, hogy megértsük a befektetoi magatartás árnyalatait, amelyek igen sokszor a racionalitásra építo közgazdasági modelleknek ellentmondani látszó eredményekben öltenek testet. A diszpozíciós hatás egy olyan "hiba", amely ha fennáll, komoly veszteségeket jelent a befektetok értékpapírszámláin. A jelenség létének igazolása nem csak az elméleti közgazdászok számára tanulságos, de a gyakorló szakemberek is profitálhatnak belole. Tudomásunk szerint Magyarországon a kereskedési adatokhoz való hozzáférhetoségi nehézségek miatt ilyen elemzés még nem történt. Molnár [2006] nem valós kereskedési környezetben (valós kockázatvállalás nélkül) egyetemisták körében egy (robusztusságát nem bizonyított) kérdoíves felmérés segítségével azonban már kimutatta a diszpozíciós hatás létezését.
Elso alkalommal 2009-ben szerveztünk olyan játékot a hallgatóknak a...