Nacionalizmusok össztüzében Eötvös József, Kemény Gábor és Mocsáry Lajos nemzetiség-politikai vitája /1856-1860/

Abstract

Liberalizmus és nacionalizmus szoros szövetségben lépett fel Nyugat-Európában a XIX. század elején. A nemzeti mozgalmak vállalták magukra a liberális értékek és eszmények érvényre juttatását, miközben a liberális értékrenászerbe szervesen be- leépült a nemzethez tartozás mindenek felett álló lojalitása 8 a nemzetállamiság kategorikus imperatívusza. Mindez fokozot- tan érvényes volt Kelet-Közép-Burópában, ahol az 1830-40-es é- vekben megszülető liberális nacionalízmusok magukévá tették a "nemzet? abszolutizált fogalmát, a nemzetállamiság politikai legitimációs elvét, s ebbe ágyazva hírdették meg modernizáci- ós programjaikat, melyek Nyugat-Burópa társadalmi és politikai etruktúráihoz való felzárkózást célozták.

A térség népei azonban a Babsburg soknemzetiségű biroda- lom kereteibe szorítva voltak kénytelenek nemzeti identitágtu- datukat megteremteni. Alaptétel volt számukra az, hogy a nagy- hatalmi és a Balkánon határozottan terjeszkedő ambiciókkal ren- delkező, abszolutisztikus Oroszország és a politikaijag még széttagolt, de e térségben meghatározó gazdasági és kulturális úllyal rendelkező német elem közé ékelődve a Habsburg-biroda- lomnak Kelet-Közép-Burópában integrációs szerepe van. Azonban e birodalom feudális típusú legitimációs és politikai szerve- ződési elve már összeegyeztethetetlen volt a nemzeti ideológi- ával. Nyugat-Európában a nemzeti identitástudat a középkori ál- lamiság keretei köré szerveződött, fokozatosan átformálva a meglevő kereteket a nemzetállamiság eszményének megfelelően.

A Habsburg-birodalomban azonban a népek többsége vagy a múlt- ban sem rendelkezett önálló állami hagyományokkal, vagy önál- ló államiságának intézményeit már régen elveszítette. A Habs- burgok az óvszázadok során nem teremtettek, bár erre kísérle- tek történtek, olyan homogén, egységes társadalmi és politikai struktúrákat, melyek egy ,Összbirodalmi nemzettudat" alapját képezhették volna. Igy a kialakuló nemzeti ideológiák a léte- ző politikai atruktúrákkal szemben, nyelvi, kulturális ténye- zőkre alapozták önmeghatározásukat, ezek a tényezők azonban - a potenciális nemzeti közösségek egészét átható nemzeti magas- kultúrák hiányában - nem jelentettek szilárd és megkérdőjelez- hetetlen elhatároló elveket, mivel a népességet a területi, vallási, nyelvi, rokonsági lojalítások egymást keresztező há- lózata szőtte be. Megindult a nemzeti ideológiák és a nemzeti moggalmak elitjeinek küzdelme a potenciális wnemzeti tömegért." Ugyancsak a szilárd elhatároló tényezóx, saját nemzeti és álla- mi keret realíitásának hiányára vezethető vissza a térség nem- zeti ídeológiáinak görcsos veszélyeztetettesegi tudata, hiszen nitt nem kell kiírtani vagy kitelepíteni egy nemzetet, itt e- gSetleg annoz, hogy veszélyben érezze magát, elég nagy erővel és nagy erőszakkal kétségbe vonni, hogy letezik,.., mert a nem- zetek mögött ingadozó tömegek állottak, melyeket a nemzeti e€sz- me számára meg kellett nyerni, vagy ahogy errefelé mondják, nemzeti öntudatra kellett ébreszteni." (kiem.B.I.] A nemzeti- ségi mozgalmak identifikációs törekvéseiket szorosan összekap- csolták az önálló politikai szuverenitás programjával, mely je- lenthette a birodalmon belül önálló nemzetállami szuverenitás Összes kelléke megteremtésének igényét /a magyarok esetében/ vagy nemzetiségi alapon szerveződő területi-közigazgatási egy- ségek létrehozásának, az állam föderalisztixkus átszervezésének koncepcióját.

Ezek a meghatározó tényezők érvényesültek a magyar iiberá- lis nacionalízmus esetében is, epeciális azonban az a tény, hogy a magyar államiság intézményrendszere, rendi alkotmánya - bár a birodalmi abszolutizmus által korlátolt hatókörben - fennma- radt, 8 így a nemzeti mozgalom ezen állami kereteket kiinduló- pontul véve fogalmazhatta meg a nemzetállamiság programját, me- lyet párhuzamosan állított szembe az összbirodalmi abszolutisz- tikus jellegű eszmével és kormányzati gyakorlattal, valamint a Magyarországon élő más ajkú nemzetiségek politikai Önszervező- dési igényeivel. A magyar nemzetállam programja genezisénél fog- va magában foglalta a magyarországi más nemzetiségek feletti po- litikai hegemónia megtartásának igényét.

Abstract (AI English translation)

Information popover about translation disclaimer

Liberalism and nationalism appeared in a close alliance in Western Europe in the 19th century. at the beginning of the century. The national movements took it upon themselves to enforce liberal values and ideals, while the overriding loyalty of belonging to the nation 8, the categorical imperative of nation-statehood, was organically integrated into the liberal value-adding tool. All of this was increasingly valid in East-Central Europe, where the liberal nationalisms born in the 1830s and 1840s embraced the absolutized concept of the "nation", the principle of political legitimation of the nation-state, and embedded in it they announced their modernization programs, which aimed to catch up with the social and political structures of Western Europe.

However, the peoples of the region were forced to create their own national identity, confined to the framework of the multi-ethnic Babsburg empire. It was a basic premise for them that, wedged between the great power and the absolutist Russia, which has ambitions to expand in the Balkans, and the German element, which is still fragmented politically, but which has a dominant economic and cultural influence in this region, the Habsburg Empire had the East-Central -It has an integration role in Buropa. However, the feudal type of legitimation and political organization principle of this empire was already incompatible with the national ideology. In Western Europe, the sense of national identity was organized around the framework of the medieval state, gradually reshaping the existing framework in accordance with the ideal of the nation state.

However, the majority of peoples in the Habsburg Empire either did not have independent state traditions in the past, or lost the institutions of their independent statehood a long time ago. During the centuries of protection, the Habsburgs did not create, although attempts were made to do so, homogeneous, unified social and political structures that could form the basis of an "Empire national consciousness". , they based their self-definition on cultural factors, however, these factors - in the absence of national high cultures permeating the whole of potential national communities - did not represent solid and unquestionable demarcation principles, since the population was divided into intersecting territorial, religious, linguistic and kinship loyalties - weaved in his story. The struggle of the elites of national ideologies and national movements for the potential national mass has begun." The convulsive awareness of the danger of national ideologies in the region can also be traced back to the lack of a solid demarcation factor, the realization of one's own national and state framework, since there is no need to de-list or evict a nation, here it is necessary for it to feel in danger, quite a big one. with force and great violence to doubt that they will be put down..., because behind the nations there were vacillating masses, which had to be won over to the national idea, or as they say around here, they had to be awakened to national self-consciousness." (ex. B.I.] The nationalism movements closely connected their identification efforts with the program of independent political sovereignty, which could have meant the need to create all the requisites of independent nation-state sovereignty within the empire /in the case of the Hungarians/ or the creation of territorial-public administrative units organized on the basis of nationality, the concept of federalist reorganization of the state.

These determining factors prevailed in the case of Hungarian liberal nationalism as well, but what is special is the fact that the institutional system and orderly constitution of Hungarian statehood - albeit within the scope limited by imperial absolutism - survived, 8 thus the national movement based on these state frameworks - he was able to precisely formulate the program of the nation-state, which he contrasted in parallel with the absolutist idea and government practice of the entire empire, as well as the political self-organization needs of the nationalities of other languages living in Hungary. From its genesis, the program of the Hungarian nation-state included the need to maintain political hegemony over other nationalities in Hungary.