Content area
Full Text
Tanulmányunkban a társasági adókulcs 2009-2011 közötti csökkentésének válla-lati adófizetésekre gyakorolt hatását becsüljük vállalati szintu paneladatok alapján. Eloször keresztmetszeti regressziós modellel vizsgáljuk az átlagos effektív adórátára (azaz a tényleges adókötelezettség és az adózás elotti eredmény arányára) ható vállalati jellemzoket. Megállapítjuk, hogy - más változókra kontrollálás után is - az exportáló vállalatok, a legkisebb és legnagyobb vállalatok, valamint a mezogazdaságban tevékenykedo vállalatok effektív adókulcsai az adókedvezmények és egyéb korrekciós tényezok levonása után az átlagnál kisebbek. Majd vállalati szintu fixhatás-panelregressziós becsléssel elemezzük az effektív adókulcs rugalmasságát a névleges adókulcs változására, és 0,7-0,9 közötti rugalmassági együtthatót kapunk. Ennek a becslésnek az érvényességét - egy speciális adókedvezményre vonatkozó szabályozást kihasználva - párosításos módszerrel is teszteljük.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: C21, C23, H25.
(ProQuest: ... denotes formulae omitted.)
Tanulmányunk célja a vállalati adókulcs megváltozásához való vállalati alkalmazkodás egy dimenziójának - az adókedvezmények és adómentességek igénybevétele következtében az effektív adókulcsban történo alkalmazkodásnak - a mérése. A vizsgálatra az ad lehetoséget, hogy Magyarországon 2009-2011 között a vállalatok nagy többsége számára megfelezodött a különadóval együtt számított társasági adókulcs. Így egyrészt utólag, esettanulmányszeruen elemezhetjük, hogy ez az intézkedés hogyan változtatta meg a vállalatok adóoptimalizálási magatartását az adókedvezmények, adómentességek igénybevételén és így az effektív adókulcson keresztül. Másrészt a kapott rugalmassági becsléseink általánosíthatók, és így a tágabb adópolitikai diskurzusban, például késobbi adókulcsváltozások elozetes hatásvizsgálatakor vagy az optimális társasági adókulcs normatív meghatározásakor is felhasználhatók. A fentiek kiegészítésére - mintegy az elemzés melléktermékeként - leíró elemzést adunk arról, hogy mely vállalati jellemzok határozták meg 2009-ben, illetve 2011-ben a tényleges (kedvezmények és mentességek után számított) társasági adókulcsot.
A nemzetközi empirikus vizsgálatok országszintu adatok alapján általában kimutatják, hogy a társasági adókulcs emelésével az adóbevételek nem lineárisan, hanem csökkeno ütemben emelkednek. Clausing [2007], illetve Brill-Hassett [2007] számításai szerint például azokban az országokban, ahol legalább 30-35 százalékos adót vetnek ki a vállalati profitokra, az adóbevételek már a Laffer-görbe csökkeno szakaszán vannak, tehát ilyenkor az adóráta további emelése a bevételek csökkenésével Ez a határ kis, nyitott gazdaságok esetén alacsonyabb, mint nagy, zárt gazdaságok esetében (Clausing [2007]). Ezen elemzések gyenge pontjára mutat rá ugyanakkor Kawano- Slemrod [2012]: az országszintu paneladatbázisokban a fix hatások szerepeltetésével, illetve a társasági adó alapjára vonatkozó szabályok változásainak figyelembevételével az összefüggések már nem lesznek szignifikánsak, tehát érdemi következtetések levonására alkalmatlanná válnak. Így a részletesebb elemzéshez nélkülözhetetlen egyrészt a...