Content area
Full Text
Az internetes kommunikáció történetének elbeszélésére sokféle lehetőség kínálkozik. Egyaránt érvényes megközelítés lehet a technikatörténetre összpontosító beszéd, vagy a különböző kommunikációelméleti iskolák felfogásainak alapján történő elemzés. Nem kevésbé érdekes perspektívát kínál az internetes kommunikáció nyelvészeti vagy éppen társadalmi aspektusait kitüntetett kérdésként tárgyaló vizsgálata is. Az újmédia és Gutenberg-galaxis párhuzamainak és különbségeinek bemutatása ugyancsak sikeres megközelítési stratégiának ígérkezik. Jelen tanulmány abban különbözik a korábbi magyar recepciótól, hogy a témát, szemben az eddigi feldolgozásokkal, olyan összefüggő narratívaként kezeli, melyben a vezérfonál szerepét a történet tölti be, az elemzés pedig kitér a hálózat fejlődésére, a fontos szerepet játszó teoretikusokra és publikációkra, a kommunikációt szabályozó sztenderdekre, illetve a téma elméleti kérdéseire. Ebben a megközelítésben az internetes kommunikáció filozófiája nem transzcendens, elvont, hanem egzakt jelenség, megértéséhez tehát hozzátartozik a létrejöttének elbeszélése is.
Az áttekintés azzal a félreérthetetlen kicsengéssel íródott, hogy betöltsön egy hiányt, és a korábbi fragmentált szakirodalom ismereteit összegezve a tárgy egyetemi oktatását segítse. A cél elérésének érdekében áthidalja azt a konstruált szakadékot, mely a történeti adatokra és technikai részletekre koncentráló szigorúan informatikai, illetve a tisztán filozófiai megközelítés között húzódik. A tanulmány az eredetről beszél, visszamegy a kezdetekhez, és onnan vezeti le a fősodort – hozzávéve a mellékfolyamokat is. Az internetes kommunikáció fejlődése és természete nem rokon sem a nyomtatott, sem az elektronikus kommunikációéval. Az elbeszélt történet időbeli határai az 1960-ban megjelent első digitális hálózatoktól a Web 2.0 megjelenéséig húzódnak. A szöveg emellett céljának tekinti néhány mítosz, illetve helytelen fogalomhasználat tisztázását is. Amikor a cikkben szereplő események mellett nincs feltüntetve konkrét forrás, akkor szakirodalom konszenzusát fogalmazza meg. (Berners-Lee, 1999; Gromov, 2011; Hafner & Lyon, 1998; Hauben, 1998; Mulcahy, 1989; Ryan, 2010; Segal, 1995; Zakon, 2010).
Röviden kitérek a terminológia használatára is. A szakszerűség követelményeinek figyelembe vételével, a közérthetőség kedvéért a cikkben a jelenség együttes megnevezésére az internetes kommunikáció kifejezést használjuk. A mindennapi diskurzusban, így a tudományos értekezésekben is megfigyelhetők következetlenségek ezen a téren, az internet és a világháló kifejezés használata például keveredik. Fontos tisztázni, hogy az internet fizikai eszköz, test, mely más rendszerek mellett1 magába foglalja a világhálót is (World Wide Web), mely hiperlinkekkel és URL-ekkel összekapcsolt oldalak és fájlok (szövegek, képek, videók stb.) egysége. Az internet azonban más kommunikációs lehetőségeket is kínál, például elektronikus levelezést, telefonálást és fájlmegosztást, melyek nem kapcsolódnak a világhálóhoz. A ma használt internet kifejezés...