Content area
Full text
Bevezetés
A számviteli törvény 2016. január 1-től hatályos rendelkezése az alábbi gazdálkodók számára már lehetővé teszi, hogy éves beszámolójukat az IFRS1 szerint állítsák össze:
* amelyek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán forgalmazzák, vagy
* amelyek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) beszámolóját az IFRS szerint készíti el, vagy
* amelyek a koncessziós törvény alapján koncessziós tevékenység végzésére, illetve koncessziós szerződés megkötésére jogosultak, vagy koncessziós társaságnak minősülnek.
2017. január 1-től ez a kör bővülni fog, és az IFRS szerint készíthetnek éves beszámolót
* a biztosítók,
* a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó
* pénzügyi vállalkozások,
* pénzforgalmi intézmények,
* elektronikuspénz-kibocsátó intézmények,
* befektetési vállalkozások,
* a központi értéktár,
* a központi szerződő fél,2
* a tőzsde,
* a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatók,
* az IFRS szerinti konszolidációba bevont pénzpiaci közvetítők és biztosításközvetítők,
* a befektetési alapok és alapkezelők,
* a könyvvizsgálatra kötelezett gazdasági társaságok, valamint
* az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei.
Ugyanakkor azon társaságok számára, amelyek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely szabályozott piacán forgalmazzák, valamint a hitelintézetek számára 2017-től kötelezővé válik az IFRS szerinti éves beszámoló készítése.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint az IFRS által meghatározott értékelési elvek és módszerek több tekintetben is eltérnek egymástól, ami a könyvelőktől, a könyvvizsgálóktól, valamint a pénzügyi jelentés céljából eszközértékelést végző szakértőktől is megfelelő ismereteket igényel a kétféle szabályozás hasonlóságait és különbözőségeit illetően.
A kutatás az értékelés tekintetében a vállalatok eszközei közül az ingatlanokra, azokon belül is elsősorban a befektetési célból tartott ingatlanvagyonra fókuszál. A tanulmány a magyar, valamint a nemzetközi szabályozás és a magyarországi ingatlanvagyon-értékelői gyakorlat összevetésén túl kísérletet tesz az IFRS alkalmazására való áttéréshez kapcsolódó értékelési feladatok meghatározására.
Az ingatlanvagyon elemei
Vagyonon - tágabb értelemben - egy vállalkozás eszközeit, az azokhoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket és a vállalkozás jövőbeli üzleti lehetőségeit értjük. Az ingatlanvagyon fogalmába a vállalat ingatlanai, a hozzájuk tartozó jogok és terhek, valamint az ezekből fakadó jövőbeli lehetőségek tartoznak (Harnos 2009).
A vállalkozási tevékenység általában mindig valamilyen módon ingatlanhoz kapcsolódik (pl. ott folyik a termelés, vagy ott nyújtanak valamilyen szolgáltatást, az ingatlan elhelyezkedése határozza meg a vállalkozás vonzáskörzetét), és gyakran a vállalati eszközállományban is az ingatlan a legértékesebb vagyontárgy.
Az ingatlan fogalmát az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény 11.-13. ?-ai határozzák meg. Önálló ingatlan...