Content area
Abstract
Kísérleteink során vizsgáltuk a SOD, a kataláz, a GP-áz enzimeknek a halak antioxidativ enzimrendszerében betöltött szerepét fiziológiás valamint patológiás körülmények között.
Eredményeinket az alábbiakban összegezzük:
A ponty májból tisztított Cu,Zn-S0D enzim biokémiai tulajdonságaiban (molekula súly, aminosav tartalom, izoelekroms pont) jó egyezést mutat más fajokból eddig ismert hasonló enzimek tulajdonságaival. Izoelektromos fókuszálással 2 elkülöníthető izoenzimet tartalmaz melyek izoelektromos pontjai: Pi=4.3 , Pi=4.73.
Mind a Cu,Zn-, mind pedig a Mn-SOD enzimeknek több izoenzime ismeretes emlős fajokban, melyekről még nem tisztázott, hogy egy gén által termelt termékek vagy posztszintetikus módosulás révén keletkeznek. A SÓD enzimnek minden vizsgált halfajban több izoenzimét tudtuk kimutatni a különböző szervek (agy, szív, máj, kopoltyú) homogenizátumában izoelektromos fókuszálással. A különböző fajok szerv izoenzim képe eltér egymástól, de különbség van az egyes fajok különböző szerveinek izoenzim képében is.
A SÓD, kataláz, GP-áz enzimek szervenkénti aktivitás megoszlása valamint a LPO mértéke eltérésést mutat a különböző halfajokban, ami arra utal, hogy összefüggés áll fenn a szabadgyök reakciók mértéke valamint az életmódbeli különbségek között.
Ellentétben az idős korban tapasztalható enzim aktivitások csökkenésével és a LPO erőteljes fokozódásával, ami szoros összefüggésben áll az élő szervezetek öregedési folyamataival,a kezdeti fejlődési szakasztól az ivarérett kor eléréséig vizsgálva a halak antioxidativ enzimrendszerét minden esetben az enzimek aktivitásának növekedését tapasztaltuk. Ez testtömegük gyarapodását előidéző fokozottabb anyagcsere folyamataikkal függ össze. Az enzim aktivitások növekedése ellenére kismértékű LPO növekedés figyelhető meg, ami azt jelenti, hogy normál fiziológás körülmények között sem védett a szervezet 100%-os mértékben a LPQ-s folyamatokkal szemben. Kis mértékű membrán károsodások állandóan végbemehetnek. Ez alátámasztja a szabadgyököknek az öregedési folyamatokban betöltött szerepét, mivel idős korban nem csak a védekezésben szerepet játszó enzimek aktivitása csökken hanem a reparációs folyamatok is gyengülnek így a membránok és egyéb létfontosságú fehérjék ill. nuklainsavak károsodása már élettani funkciók zavarát okozhatja.
A halak poikiloterm állatok lévén anyagcsere folyamataikban nagyfokú eltérés mutatkozik a téli és nyári időszakot összehasonlítva. Az általunk vizsgált antioxidáns enzimek szezonális aktivitás változása szoros összefüggésben áll élettani folyamataik ezen évszaktól függő változásával.
A növényvédőszerekkel végzett in vivo és in vitro kísérleteink további bizonyítékát adják, hogy a mezőgazdaságban felhasznált vegyszerek veszélyeztetik a vizi ökoszisztémák egyensúlyát. A vízben jól oldódó hatóanyagok bekerülnek a halak szervezetébe, ott feldúsulhatnak és súlyos mérgezést okozhatnak. Mind a PQ-, mind pedig a MD-ról bebizonyosodott, hogy szabadgyök generáló hatásukkal jelentősen befolyásolják a halak oxigén függő anyagcsere útjait. A Cu egyrészt fokozza a szabadgyök reakciókat másrészt lehet esetleges SÓD aktivitást fokozó hatása is, viszont magas koncentrációban gátolja az enzim aktivitását.
A természetben gyakran előfordul, hogy kevesebb oxigén áll a halak rendelkezésére mint az élet folyamataik megkövetelnék. Ilyenkor szervezetük az oxigénhiány mértékétől függően kisebb vagy nagyobb mértékben károsodhat. Azt tapasztaltuk, hogy hipoxiás állapotban fokozódik szervezetükben a szabadgyök-reakciók mértéke, ami a vészhelyzetben az energiaraktárak fokozodó mobilizáiós folyamataival ill. az elektrontranszportlánc enzimeinek fokozódó autoxidációs folyamataival magyarázható.
Hipoxiás kürülmények között csökken a szövetek PQ felvétele.
A halak úszóhólyag gyulladásos megbetegedésének kortana eddig még nem tisztázott folyamat. Méréseink szerint a gyulladás helyén fokozodó szabadgyök és H2O2felszabadulásnak (amit az antioxidativ enzi'mek aktivitás növekedése valamint a LPO fokozódása jelez) is szerepe lehet a betegség kifejlődésében.





