Content area
Full text
Daron Acemoglu-James A. Robinson: Miért buknak el nemzetek? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete
HVG könyvek, HVG Kiadói Rt., Budapest, 2013, 520 oldal
Adam Smith már 1776-ban közreadta a nemzetek gazdagságának forrásaival kapcsolatos elemzését, s azóta csaknem folyamatos a kérdéskör vizsgálata. Ennek ellenére az Acemoglu-Robinson-szerzopárosnak1 sikerült a tárgyról hatalmas visszhangot kiváltó muvet közreadnia. A könyv sikerét elsosorban radikálisan új mondanivalója magyarázza, de a hatást az is fokozza, hogy a szerzok szakítanak a korábban elfogadott "értéksemleges", szigorúan ökonometriai bizonyításokkal igazolt megközelítéssel, és az utóbbi idok azon közgazdasági bestsellereinek felfogásmódjához illeszkednek, amelyek az ember, a társadalom, illetve a gazdaság viszonyára fordítják a figyelmüket.2
A szerzok már kötetük 1. fejezetének alcímében megfogalmazzák a vizsgálódás kiinduló kérdését. Mi okozza, hogy egyes, hasonló adottságú, közvetlenül egymás mellett fekvo térségek egyikében a népesség gazdag, a másikban szegény? A kérdés alátámasztásaként hivatkoznak Mexikó és az Egyesült Államok között húzódó, a szegénységet a gazdagságtól elválasztó szakadékra is.3 A 2. fejezetben téves elméleteket cáfolnak. Egyrészt azt a nézetet bírálják, amely szerint az ilyen térségekben a kedvezotlen helyzet földrajzi adottságokkal, illetve a lakosság kulturális sajátosságaival magyarázható.4 Másrészt hangsúlyozzák, hogy a problémák oka abban sem keresheto, hogy a szegény térségek vezetoi nem tudják, milyen politikával teremthetnék meg polgáraik jólétét.5
A szerzok a jelzett probléma okait a 3. fejezetben fogalmazzák meg eloször. Sokoldalú történelmi példákkal bizonyítják, hogy a jólét és a szegénység intézmények függvénye - ez utóbbiakat pedig a politika alakítja. Az állítás alátámasztására azonnal hivatkoznak Észak-Korea és Dél-Korea mai életszínvonalbeli különbségeire, s hangsúlyozzák, hogy az eltérések legfontosabb okai a (gazdaság-) politikában keresendok, hiszen az északi szegénység a háborús hisztéria következménye, a déli gazdagság az oktatási és egyéb beruházásoknak, illetve a verseny sokoldalú támogatásának az eredménye. További példákon magyarázzák el a jólétet, illetve szegénységet létrehozó politika közti különbségek lényegét: míg a spanyol hódítás után az új uralkodó osztály Peruban és Bolíviában a leigázott tömegeket arra kényszerítette, hogy ezüstvagy higanybányákban dolgozzanak, Észak-Amerikában mindenkinek6 módja volt rá, hogy azzal foglalkozzon, amihez legjobban ért, s az azonos munkák sikerének az esélyei is azonosak voltak. Peruban és Bolíviában a gazdaságpolitika annak következtében vezetett szegénységhez, hogy a kizsákmányoló társadalmi rendben minden hatalom a szuk irányító elit kezében összpontosult, amely elutasított minden változást mint a hatalmát veszélyezteto folyamatot. Az Egyesült Államokban viszont már viszonylag korán úgynevezett befogadó társadalom alakult...