Content area
Full Text
Konferencia és virtuális kiállítás, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 2012. november 20.
A száz éve született Nobel-emlékdíjas elméleti közgazdász - a monetarizmus atyja és a szabadpiaci dogmák egyik legbefolyásosabb terjesztoje - tiszteletére rendezett közösen konferenciát a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdasági elméletek története tanszéke és az egyetem központi könyvtára. A Friedman-emlékkonferencia nemcsak a 2012-ben a Magyar Tudomány Ünnepe keretében zajló Felfedezo Tudomány elnevezésu rendezvénysorozatba, hanem a közgazdasági elméletek története tanszék immár hagyománnyá váló oszi rendezvényeinek sorába is jól illeszkedett.
Szántó Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási rektorhelyettese megnyitójában az egyetemen zajló tudományos események jelentoségét hangsúlyozta, és kitért személyes érintettségére egyrészt a szervezokkel és eloadókkal való korábbi oktatási és kutatási együttmuködésben, másrészt a konferencia által felvetett tudományos kérdésekben való válaszkeresésben is. Ennek kapcsán, a konferencia címére reflektálva, egy kérdéssel zárta a megnyitót: vajon tényleg csak a pénz számít napjaink közgazdaságtanában?
A konferencia elso eloadója, Király Júlia A monetáris politika szerepe Friedman alapmuveiben - visszaemlékezés egy Nobel-díjas kötet magyar változatának születésére címmel tartott elsöpro lendületu eloadást. Eloször a Riesz Miklós által válogatott Milton Friedman-tanulmányokat tartalmazó Infláció, munkanélküliség, monetarizmus címu kötet megszületésének körülményeit idézte fel, amelyben fordítóként is részt vett. A monetáris politika és Friedman kapcsolatának elemzését Friedman - 1967. december 29-én Washingtonban az Amerikai Közgazdasági Társaság éves közgyulésén tartott - korszakalkotó, a monetáris politikában áttörést jelento eloadásával (Friedman [1968]) kezdte az eloadó. Majd felvázolta az ide vezeto utat: az alapkérdésre (számít-e a pénz?) adható válasz változásait, az inga lengését mutatatta be a likviditási csapdától és a keynesi interpretációtól kiindulva (a pénz nem számít!), egészen a Philips-görbéig. Ebbol kezdetben az aktív monetáris politika követelményét vezették le, majd ezt korrigálva, figyelembe vették az adaptív várakozásokat is, és rövid és hosszú távon megkülönböztették a Philips-görbét. Hosszú távon a potenciális kibocsátás korlátot jelent a gazdasági növekedés számára, azaz a munkanélküliség természetes rátájánál nagyobb ütemben nem lehet élénkíteni a gazdaságot (csak az inflációt növelnénk).
Király Júlia válasza a konferencia címében feltett kérdésre: számít is a pénz, meg nem is! Úgy véli, Friedman üzenete napjainkban az, hogy a pénzügyi közvetíto rendszer számít - ha az leáll, annak komoly reálgazdasági következményei vannak. A pénzmennyiségre alapozott monetáris politika meghaladottá vált, az inflációs célkövetés az egyetlen járható út, az alacsony infláció a hosszú távú stabilitás elofeltétele, de a megvalósítás során a monetáris politika és a jegybank hitelessége kulcstényezo...