Content area
Full Text
1.Újrafordítás
Készülo doktori disszertációm korpuszában kiemelt szerepet játszik L. Frank Braum The Wonderful Wizard of Oz 1900-ban megjelent klasszikus gyermekirodalmi alkotása. Az elso magyar nyelvu Ózt az 1939-es filmadaptáció után egy évvel adták ki, Beöthy Lídia fordításában, Oz, a csodák csodája címmel;1 1966-ban Szollosy Klára fordításában már Oz, a nagy varázsló címmel jelent meg.2 Mivel a disszertációmban tárgyalt muveknek - az Óztól eltéroen - kortárs fordítása is készült, a módszertani következetesség érdekében magam készítettem el az újrafordítást.
A fordítás - legáltalánosabb definíciója szerint - nem más, mint „a forrásnyelvi szöveg helyettesítése ekvivalens célnyelvi szöveggel",3 de az elmúlt évszázadokban a fordítás definícióját, a fordított szöveg létrehozásának mikéntjét, a fordított szöveggel kapcsolatos elvárásokat hazai (Batsányi János, Rájnis József, Kármán József, Kazinczy Ferenc, Toldy Ferenc, Szász Károly, Arany János, Brassai Sámuel, Kosztolányi Dezso, Szabó Lorinc, Devecseri Gábor stb.)4 és külföldi (Szent Jeromos, John Dryden, Jean Le Rond d'Alembert, Friedrich Schleiermacher, Johann Wolfgang Goethe, Ulrich von Wilamowitz-Moellendorff, Walter Benjamin, Itamar EvenZohar, Jacques Derrida stb.)5 mufordítók és a fordítástudomány jeles képviseloi többféle megközelítésbol, más és más aspektusokat kidomborítva fogalmazták meg.
Az újrafordítás, megalkotása célját tekintve, azonos a fordítással, ám a kiindulási pontját tekintve más lehet, mint az elso fordítás, hiszen - értelemszeruen - a korábbi fordítások is mások. Emiatt az újrafordítás fogalmának két jelentése van: Antoine Berman 1990-es tanulmányában6 eredetileg foként azokat a szövegeket tekintette újrafordításoknak, melyeket már létezo fordítást átdolgozva készített a fordító. Lawrence Venuti pedig egy forrásnyelvi szöveg újabb fordítását érti alatta,7 függetlenül attól, hogy az újrafordítás készítoje ismerte-e az elozo fordítás(oka)t.
Mára már fordítástudományi közhely, hogy az újrafordításokra szükség van. Változik a célnyelv, a célnyelvi olvasóközönség kognitív környezete8 és az eredeti muhöz való kapcsolódás minosége is - mely jelenséget a doktori dolgozatomban kívánom kifejteni. Berman9 kiemeli, hogy az újrafordításoknál fontos az aktuális közeg, az „elvárási horizont", az aktuális tudás az eredeti mu koráról, a már meglévo fordítások ismerete és az aktuális irodalmi normák. A fordítónak azt is tudnia kell, hogy az aktuális célnyelvi olvasók mindezekkel mennyire vannak tisztában, mert ez tulajdonképpen a fent említett kognitív környezetet határozza meg.
Az újrafordítások létrejöttének szövegen kívüli és szövegen belüli okai10 lehetnek. Az utóbbiak között Vándor Judit a nyelv avulását, a fordító félrefordításait és félreértelmezéseit említi. Szövegen kívüli ok lehet normák, ideológiák változása, intézményi, kiadói igények és a fordító motivációja. Az...