Content area
Abstract
Összességében az egész doktori iskolában folytatott munkám gondolatébresztő és tanulságos volt számomra. Megtanultam, hogy a fizikai környezetünk, esetemben az építészet képes létrehozni olyan alkotásokat, amelyek nem csupán egy funkcionális térként szolgálnak, hanem pszichológiai mögöttes tartalmakat képviselnek, és egyben interaktív módon képesek tanítani, átadni, amit képvisel, jelképez az adott épület, párbeszédet és kapcsolatot teremt közösségek számára. Az emberek nemcsak gondolkodásukat, személyiségüket, viselkedésüket tekintve különböznek egymástól, hanem abban is ahogyan észlelik a körülöttük lévõ világot. Az érzékelés és észlelés, mint a megismerés alapja befolyásolja gondolkodásunkat, viselkedésünket, személyiségünk alakulását. Minden embernek rendelkezésére állnak az élmények megszerzéséhez szükséges érzékszervek, de azokat használni, finomítani kell. Mi építészek alkotásainkkal képesek vagyunk "manipulálni", tanítani az embereket, kívánt érzelmeket, cselekvéseket válthatunk ki az épített környezet által. Mindezek mellett elsősorban nagyon fontos saját magunk megismerése, az önismeret. Ha "tisztába" kerülünk saját magunkkal, sokkal jobban megfogjuk tudni érteni a körülöttünk lévő világot és építészetünkkel olyat fogunk tudni adni az embereknek ami segít nekik a felismerésben. „Önmagunk megismerése elengedhetetlen belső békénk és harmóniánk kialakításához. ...ha a bennünk és körülöttünk munkáló erők fényében szemléljük személyiségünket, elviselhetőbbé tesszük az élettel járó feszültségeket és csalódásokat, és jobban tudunk örülni apró örömeinknek. Nem vagyunk egysíkúak; magunk vagyunk a tevékeny sokarcúság és különbözőség egyetlen emberi lélek keretei között. Lényünk sokrétűségének felfedezése segít együtt élnünk mindazzal, amit kultúránk kibékíthetetlen ellentétként emleget.” A doktori iskolás évek alatt megtett út nagy tapasztalás volt számomra. Megismertem önmagam és megtaláltam a végigjárt útszakaszokban, hogy mit is jelent számomra az egyensúly és annak kiteljesedése. ÉRTELEM és ÉRZELEM, MEGFIGYELÉS, ÍRÁNYÍTOTT TAPASZTALÁS, ALKOTÓI FELELŐSSÉG, ÚJRAKÓDOLÁS. A komplex mestermunkáim mindegyikében megjelennek az értelem és érzelem összetevői, a megfigyelésből eredeztetett outputok, az irányított tapasztalás eszközei, a felelősség az alkotói folyamatban valamint a kód, mint nyelv az öröklött és az új értékek között. Minden egyes útszakasz megtanított újra és újra gondolkodni, más szemszögből nézni a világot, észrevenni a fontos dolgokat, amik körülvesznek bennünket embereket nap, mint nap. Ezen szemléletmódot követve igyekszem élni, érezni és alkotni!Értekezésem nem csak kutatómunka, hanem üzenet is kíván lenni. Elengedhetetlennek tartom, hogy a mai rohanó világunkban is megtudjuk mutatni az embereknek, hogy mennyire fontos, hogy az emberiség ne érzéktelenedjen el, ne legyen közömbös sem egymás iránt, sem a körülötte lévő környezete iránt. A mottóm tehát: "Ne felejts el élni, érezni és úgy alkotni!"
